Kérdése van? Ingyenes zöld számunk: 06/80 980-045 info@hsakft.hu

„Örülök, mert ezek szerint 60 felett is ér valamit az ember”

Hozzáadva: 2020-03-19

Hiszünk abban, hogy ha korrekt a kapcsolat, akkor a munkavállaló jobban teljesít, a munkaadó hálás, és végül mindkét fél elégedett. Közvetítőként igyekszünk példát mutatni ebben, ezért életre hívtuk a „Hónap példaképe” programunkat. Hónapról hónapra elismerünk egy a HSA Groupon keresztül dolgozó, kiemelkedő hozzáállású munkavállalót. Február példaképe: Szabó Imre.

Van az úgy, hogy amikor jó dolog történik az emberrel, még nem meri elhinni igazán, és azon gondolkodik, hogy ez most a valóság vagy álmodik-e. Hasonló gondolatok cikáztak Szabó Imre fejében is, amikor értesítettük arról, hogy őt választottuk meg a Hónap példaképének. Kora délután már éppen az éjszakai műszakra készülődött, amikor közöltük vele a nagy hírt. „Ezt azért odabent még nem árulom el a többieknek, mert ha mégsem kapom meg a díjat, akkor heccelni fognak vele. Persze ha átvettem, már büszkén mesélem majd…” – reagált még kicsit az örömtől hitetlenkedve Imre. Néhány nappal később aztán a debreceni irodánkban átadtuk neki a jól megérdemelt elismerést, úgyhogy bízunk benne, hogy ugratások helyett vállveregetések várják az üzemben.

Gondolta, benéz az üzembe, hátha van felvétel – volt

2017 óta dolgozik a HSA kölcsönzött munkavállalójaként a Pipelife Hungária Kft.-nél, és már az magáért beszél, ahogyan hozzájutott az álláshoz annak idején. A legtöbben hirdetésre jelentkeznek vagy esetleg van egy ismerősük, aki felhívja a figyelmüket a lehetőségre, de Szabó Imre története ennél sokkal egyedibb. „Azelőtt az építőiparban dolgoztam több mint negyven évig, de a cégem megszűnt, így én is elveszítettem a munkámat. Tél volt, és úgy voltam vele, hogy csak dolgozni kellene valamit, nem várhatok arra, hogy az ölembe hulljanak a dolgok. Tégláson lakom, onnan mentem be az elkerülőn Debrecenbe a munkaügyi hivatalba, de útba esett a Pipelife üzeme, és gondoltam, benézek, megkérdezem, hogy van-e esetleg felvétel, hiszen január volt, év eleje, hátha megindul valami. Szerencsém volt, mert bejött a számításom, és pont munkaerőt kerestek, így aztán onnan irányítottak tovább a HSA-hoz. Innen már ment minden a maga útján, csakhamar kezdhettem is dolgozni” – elevenítette fel a nem mindennapi sztorit Imre, aki eredeti szakmája szerint szobafestő, de az építőipari pályafutása utolsó éveiben már a kőművesmunkáktól a gipszkartonozáson keresztül a szigetelésig sok mindenbe belekóstolt. Bírta azt is erővel, és mint kiderült, jól bírja a mostani csomagolói feladatát is.

Csak akkor késett el, ha a vonat késett, önszántából soha

„Azért jelöltük Szabó Imrét a Hónap példaképe címre, mert 63 éves kora ellenére fiatalokat meghazudtoló teljesítményt nyújt. Soha nem késik, a munkájára pedig még soha nem volt panasz. Emellett lelkesen segíti a fiatalok betanulását, ezért úgy gondoljuk, hogy teljes mértékben megérdemli ezt a díjat” – indokolta a HSA debreceni projektvezetője, Csigai Tamás, hogy miért esett rá a választás. Hogy valaki hatvan felett három műszakban, kemény fizikai munkában állja a versenyt a fiatalabb kollégákkal, nem megszokott dolog, de úgy tűnik, hogy Szabó Imrének meg se kottyan. „Ha összehasonlítom az előző építőipari munkámmal, akkor azt mondom, hogy forma-forma, megterhelés szempontjából ugyanolyan mindkettő. Emelgetni kellett akkor is és most is, csak ezúttal különböző méretű csöveket csomagolok, azokat mozgatom. Az éjszakai műszakot kellett megszoknom, de miután átálltam, azzal sem volt probléma. Nem panaszkodom, teszem a dolgom a becsülettel, engem még a szocializmusban erre tanítottak meg az építőiparban, és azóta eszerint állok a munkához. Sosem kések el, ilyenre csak akkor volt példa, ha mondjuk a vonat késett, de ha rajtam múlt, mindig pontos voltam, és amit rám bíztak, azt a legjobb tudásom szerint végeztem el” – fogalmazott Imre. Ezért is választottuk meg a Hónap példaképének.

Hamarosan nyugdíjba mehet, de tovább dolgozna, amíg bírja

2022 májusa. Akkortól mehetne nyugdíjba, de ahogy azt már esetében megszokhattuk, ehhez a sokak szemében megváltást jelentő dátumhoz sem úgy áll hozzá, ahogyan a legtöbben. Miközben mások az ő korában már vágják a centit, számolják a napokat, amivel közelebb kerülnek a nyugdíjhoz, ő még tovább szeretne dolgozni. „Legalább annak az évnek a végéig még mindenképpen aktív maradnék a munkában, ha még mindig szükség lesz rám. Örökmozgó, nyughatatlan ember vagyok, mindig is az voltam. Amíg bírom erővel, dolgozni akarok, attól érzem magam hasznosnak, az otthon ülés nem az én világom. Most is megesik, hogy amikor szünnapom van, alig bírok kezdeni magammal valamit, inkább megyek be Debrecenbe, hogy legyen dolgom, csak céltalanul ne kelljen tengődnöm” – árulta el Imre, akinek a gyerekekre már nem kell vigyáznia, hiszen felnőttek. Három lánya és egy fia van, utóbbi a legfiatalabb, de ő is 25 éves már. Így hát maradnak a ház körüli teendők, amikkel igyekszik lekötni az energiáit munkaidőn kívül. „Fűnyírás, favágás, utcaseprés, ilyenek” – sorolja, hogy mivel foglalatoskodik otthon. Miután átadtuk neki a Hónap példaképe díjat, de még mindig nem hiszi el teljesen. „Ennyi idősen pont én? – tűnődik el. – Azért nagyon jól esik ám, mert ezek szerint hatvan felett is ér valamit az ember.” Aki így áll az élethez, az bármennyi idősen példakép lehet, Imre bátyánk!

Bejelentkezés

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Elfelejtett jelszó

Állás keresés

Részletes álláskereső